Első interjú az egyik kedvenc hazai RKC (StrongFirst) oktatómmal.
„Ágyúgolyó fogantyúval.” Valahogy így szokás kezdeni a kettlebellt bemutató cikkeket, amelyekből éppen elég van már. Biztosan sokan hallottak erről az úri huncutságról, amelynek népes tábora nőttön nő. Ez koránt sem meglepő, tekintve, hogy a furcsa formájú füles súly komoly múltra tekint vissza, a fitnesz-ipar pedig napjainkban örömmel üdvözöl mindent, ami a régmúlt idők aranykorát idézi. Széleskörű használhatósága ugyancsak mellette szól, mivel aerob munkára és anaerob erőedzésre, az erő-állóképesség fejlesztésére egyaránt alkalmas; élsportolók ugyanúgy profitálhatnak a használatából, mint az ülőmunkát végzők; és a rehabilitációban szintén helyet kapott, szép eredményeket hozva a hát- és vállsérülések, derékbántalmak orvoslásában. Manapság, főleg külföldön, divatos ezt a leporolt ősi mezőgazdasági súlymértéket (ugyanis eredetileg a termény méréséhez használatos ellensúly volt) minden idők leghatásosabb zsírégető szerszámává kikiáltani.Azt mondhatnánk, hogy ez a legnépszerűbb „funkcionális” eszköz. Ebben azonban van egy jó adag csúsztatás, hiszen sohasem az eszköz a funkcionális, hanem az eszköz mögött meghúzódó mozgásrendszer. Ez különösen fontos a harangsúly esetében, hiszen helytelen használata könnyen sérüléshez vezethet. Természetesen a kettlebellt is lehet a hagyományos testépítéshez hasonlóan használni, például izolációs gyakorlatok alkalmazásával, ám ez esetben hiába várjuk jótékony hatásainak legtöbbjét.
Az eszköz mögé felsorakozott nemzetközi szervezetek legismertebbje az RKC (Russian Kettlebell Challenge), amelyet szakértők fejlesztettek ki, hogy biztonságosan és hatékonyan használjuk a kettlebellt, a lehető legtöbb előnyét kamatoztatva. Erről és a mozgalom magyarországi életéről kérdeztem Adolf Albert RKC 2 instruktort, aki a „minőség fellegvára,” a budapesti 360 Gym vezető edzője.
A kettlebell arca – a reneszánsz ember
A rendszer alkotója – mondhatni atyja – Pavel Tsatsouline, más néven a gonosz orosz, a Szovjet különleges alakulat, a szpecnaz egykori kiképzője volt. Ez már önmagában is ígéretes, komoly szakmai felkészültséget sejtet: nem rossz ajánlólevél. Azonban, ahogy Adolf Albert is hangsúlyozta, hiba volna Pavelt a kettlebellel azonosítani, habár ő az eszköz arca, az összkép ennél sokkalta árnyaltabb. Pavel a XXI. század igazi reneszánsz embere, emellett pedig kiváló üzletember is. Személye messze van az egyoldalúságtól, bámulatos érzékkel veszi észre, hogy mivel felelhet a fitnesz-társadalom igényeire.
Annak idején 1998-ban egy nyújtásról szóló könyvvel robbant be a köztudatba. Első, Túl a nyújtáson (Beyond Stretching) című könyvét két további írás követte a témában, a Lazulj bele a nyújtásba! és a Szuper ízületek (Relax into Stretch, Super Joints, 2001). Az ezredfordulón az amerikai Fekete párducok forradalmi mozgalmának hangzatos jelszavát felelevenítve megjelent az Erőt a népnek!(Power to the People, 2000), majd ennek folytatásaként a Túl a testépítésen(Beyond Bodybuilding, 2005); mindkettő az erőedzés használható kézikönyve. Ezekkel párhuzamosan két könyvet is megjelentetett a hasizom edzéséről, ezek a Túl a felüléseken és a Golyóálló hasizmok (Beyond Crunches 1998, Bulletproof Abs 2000). De közben már dolgozik kettlebellel is, melyről sorozatban négy kötet is fűződik nevéhez. Először a szervezet névadó kötete látott napvilágot, az Orosz kettlebell megmérettetés (Russian kettlebell Challenge 2001), ezt követően pedig az Oroszországból szeretettel és a Kezdd el a kettlebellt! (From Russia with Tough Love 2002, Enter the Kettlebell2006), végül pedig a Kettlebell visszatér(Return of the Kettlebell 2009). E két utóbbi kötet a kettlebell hazai híveinek és az irányzat terjesztőinek hála, már magyarul is olvasható. A gonosz orosz nem állt meg a súlyzók világánál, 2003-ban megjelent könyve, amely szintén magyarul is elérhető, A meztelen harcos (Naked Warrior) forradalmasította a saját testsúlyos edzést.
Pavel munkásságából, azt hiszem, kiderül az üzenet: a sokoldalúság. Mindazonáltal nem csak ő, hanem az RKC többi mesteredzője is hasonlóan több lábon áll. Ilyen példaképek mellett, nem meglepő, hogy az eszme nem áll meg náluk, abban a többi RKC-oktató is részesül. Általában nem csak a kettlebell használatához értenek, hanem más területen is szakértők. Emellett pedig – az RKC szellemiségének megfelelően – folyamatosan képességeik fejlesztésére törekszenek.