Edzésterv az ókorból

Az edzés akár végzetes is lehet, meg is ölheti az atlétát. Különösen akkor, ha hozzá nem értéssel párosul, ilyenkor többet árthat, mint használ. És nem csak az önállóan edzők körében igaz ez az állítás. Az avatatlan, botcsinálta edző is pusztító lehet, ha nem kellően körültekintő.

Az edzői felelősségre kiválóan rávilágít az alábbi ókori példa, amely egy antik edzésmód kritikáján keresztül mutatja meg, hogy a szabálykövetés és a józanész hiánya akár tragédiához is vezethet. Nem meglepő, hogy a testkultúra bölcsőjében, az antik Göröghonban is léteztek okosan megszerkesztett edzésprogramok, hiszen e nép egyik legbensőbb vonása a versengés volt. Philosztratosz (Kr. u. 2. sz.) A tréneri tudományról című könyvében olvashatunk róla. Írása a sporttörténet legfőbb forrása. A szerző célja, hogy művével az edzői hivatásnak – amely Philostratos szemében szigorú tudomány – érvényt és tekintélyt szerezzen, visszaállítsa annak régi fényét, egy olyan korban, ahol a testkultúra és a versenysport már megkopott, erősen hanyatlóban van. E hanyatlásért többek között a tetrasznak nevezett kötött edzésprogramot, illetve annak dilettáns alkalmazását teszi felelőssé.

A programra nézve sajnos kevés adatunk van, de azokból körvonalazódik a módszer jellege. A program kötött, edzésnapjai szigorúan követik egymást. A négynapos edzésprogram a terhelés intenzitásának változtatásával játszik. Ahhoz képest, hogy a módszer mintegy 2000 éves, ez igencsak korszerűen hangzik. Napjainkban is használják, főleg az élsportban. Modern megnevezése: periodizáció. A rendszer abban áll, hogy bizonyos időközönként hullámzik a terhelés. Kettlebelles körökben jól ismert ez a fogás. Legegyszerűbb módja, ha heti edzésünkben egy kemény, egy közepes és egy könnyű edzésnappal dolgozunk. Így biztosíthatjuk a megfelelő fókuszt és a kellő pihenést is. A tetrasz ezt az alábbiak szerint valósítja meg. Az elnevezéseket saját értelmező fordításban közlöm.

Előkészítő edzés:Rövid ideig tartó, erőltetett és gyors mozgásból állt. Rendeltetése, hogy az atlétát feltüzelje, felkészítse a soron következő edzésnapokra.

Erősítő edzés: Vélhetően a maximális erő fejlesztésének szentelt alkalom.

Csillapító edzés: A források szerint ezen a napon a manapság ún. levezető, csillapító gyakorlatok segítségével fogták pihenésre az előző nap kemény feladatai után az atlétát. Ez volt a heti „terheléselvétel” napja, a beépített aktív pihenés.

Szinten tartó edzés: Az a nap, amely az edzettség szintjét hivatott fenntartani. Az előző napnál valamivel erősebb volt a terhelés. Az edzés egyik fontos alapeleme a technikai gyakorlás volt.

A fenti négy nap periodikusan ismétlődik, nincs teljes pihenőnap, ha letelt a négynapos ciklus, akkor a sor elölről kezdődik. A tetraszt különféle sportágakban használták, sportágspecifikus gyakorlatokkal. Ezért csak az elv maradt fent, hiszen a futók, gerelyvetők és a birkózók más-más gyakorlatokkal treníroztak, mégis ugyanazon elv szerint. Egy biztos, gimnasztika és emelés szerepelt benne. A program megdöbbentően okos és fejlett, a mai időkben is kiállná a próbát. Akkor mégis, mi a baj vele?

A Naukratiszból származó kiváló birkózó, Geranosz sírja az edzői hozzá nem értés emlékműveként az Athénból Eleusziszba vezető úton állt. Geranosz korának nagy tehetsége volt. Számos versenyen indult és sokszor nyerte el a győzelmi koszorút. Olimpiai győzelme után méltó módon ünnepelte kiválóságát. Az Olimpiát követő két nap hivatalos és vallási rendezvényekkel telt, melyek nem nélkülözték az élvezetekben való tobzódást. A harmadik napon kerülhetett sor a privát ünneplésre, melyre bajnokunk baráti körben kerített sort. Egyszóval hősünk három napon keresztül ivott győzelmére. Nem meglepő, hogy ezek után álmatlanság kínozta. A csúcsforma megszerzése, a kimerítő versenyküzdelem és az utána következő tivornya sokkhatás, megterheli a legkiválóbb szervezetet is.

Átvirrasztott éjszakája után azonban kezdődött újra a felkészülés ideje, Geranosz le is ment az edzőtérre, szokás szerint. Panaszkodott edzőjének, hogy emésztési gondjai vannak, és rosszul érzi magát. Trénere haragra gerjedt, hogy a birkózó meg akarja szakítani a tetrasz szigorú láncolatát és a soros edzésnap elvégzésére kötelezte a másnapos bajnokot. Geranosz belehalt a terhelésbe.

Tulajdonképpen itt nem a tetrasz módszerével volt a baj. Bármely edzésmódszer ésszerűtlen és téves alkalmazása helytelen, sérüléshez, túledzettséghez és akár maradandó károsodáshoz is vezethet. Az atléták, hobbisportolók az edzés elkezdésekor az összevissza edzéstől is látványosan fejlődnek, szép sikereket érhetnek el. Ám minél kiválóbb egy sportoló, annál lassabb a fejlődése, annál nagyobb szükség van egy okos, személyre szabott, kötött, következetes edzéstervre.

Az edzéstervek azonban nincsenek kőbe vésve! Itt válik fontossá a józanész, a mérlegelés képessége és a felelősség. Felelősség önmagunk és tanítványaink iránt. Az edzőnek fel kell ismernie a képességek aktuális szintjét. Az edző nem csak edzéstervet ír, felmér, nem csupán az ismétléseket számolja, de a jelekből is olvasnia kell. Meg kell hallgatnia tanítványát. A teljesítmény számtalan tényezőtől függ és az edzés nem mehet minden nap ugyanolyan jól. A tivornyák, betegségek, a táplálkozás, de a lelki tényezők, a stressz és az aggodalmak is döntően befolyásolják teljesítményünket. A terhelést az aktuális állapothoz kell igazítani. Ha pedig ehhez el kell térni a szigorú edzéstervtől, ám legyen!