Georg Karl Julius Hackenschmidt (1877-1968), avagy az “Orosz oroszlán” birkózó-világbajnok volt. Az észt származású elit sportoló nem csak a küzdelemben jeleskedett, erősemberként is megállta a helyét, sőt, miután “filozófia-mérgezést” kapott, kiváló, mély könyvek írójaként híresült el. Kevesen tudják, de tőle származik a Hack-guggolás gyakorlat. Azt hiszem, fizikuma még mai szemmel is irigylésre méltó. Az alábbi gondolatmenet egyik könyvében olvasható. Megdöbbentő, hogy mennyire aktuális még ma is. A téma az erő, és annak (nem csak) szellemi hozadéka. Fogadjátok szeretettel, mert ez nagyon fontos!

Miért legyünk erősek?

Jól ismert tény, hogy az emberek többsége manapság meglehetősen gyenge, miközben a létért való küzdelem megköveteli, hogy mindannyian erősek legyünk, méginkább, mint bármely ezt megelőző korban.

Az olvasó most talán arra gondol, hogy a fizikai erő szükségtelen, de megpróbálom bebizonyítani, hogy senki nem számíthat valóban élvezetes életre erős és egészséges alkat nélkül. Egy híres orvos így fejezte ki magát:

„Ha végiggondolom, a több mint 30 éves praxisomat, nem túl sok olyan esetet tudok visszaidézni, mikor valaki a túl nagy fizikai erőfeszítéstől betegedett meg, de több százat, amikor komoly megbetegedések származtak a mentális feszültségből, a túlzott szellemi munkából, és a felépülés az ilyen esetekben lassú és nehézkes volt.”

Arra a világos következtetésre jutottam, hogy az ember fizikai alkata nem pusztán szellemi munkára való,
hanem sokkal inkább kétkezi és fizikai munkára. Azt találtam, hogy akik sokat tevékenykednek a szabadban, sokkal tovább megőrzik és élvezik ragyogó egészségüket, mint mások. Ezek az emberek élvezik az ételeteket, ritkán van problémájuk az emésztésükkel, fejfájással, vagy idegkimerültséggel. Az emésztési problémákat az emésztőszervek tökéletlen működése okozza, amely egyrészt vagy a túlfogyasztásból, nem megfelelő ételek és ártalmas mérgek fogyasztásából származik, vagy másrészt, a fizikai aktivitás hiányából. Milyen nagy a kontraszt azokhoz az emberekhez képest, akik egész nap egy szobában gürcölnek, és csak szellemi munkát végeznek. Ők gyakran szenvednek láztól, hideg végtagoktól, renyhe emésztéstől, rossz bélműködéstől. Kevesen vannak köztük, akik nem szenvednek valamilyen idegrendszeri panasztól. A jólét és a boldogság érzése majdhogynem ismeretlen számukra.

„Tudjuk, hogy minden szerv, amikor ellátja a feladatát, több vért igényel, a hozzá tartozó vénák kitágulnak. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy több vér folyik keresztül egy izmon, amikor használatban van, mint amikor pihen, magától értetődő, hogy ez a szabály vonatkozik az agyra is. Ha több vér áramlik az agyba, mint normál körülmények között, akkor valamennyi a test többi részéből kerül oda, a kezek és a lábak kihűlnek, ami finoman szólva kényelmetlen. Erős meggyőződésem, hogy idővel mindenki fel fogja ismerni a mindennapos testgyakorlatok valamilyen formájának szükségességét, mint a szellemi munka természetes ellentételezését.”

Az emberi élet hasonlóságot mutat egy kereskedelmi szervezettel. A testben az anyagforgalom folyamatos, és a test is veszteséget szenved és hanyatlik, ahogyan az üzlet, ha a forgalom csökken, leáll vagy felhalmozódik az áru. A folyamatos cserélődésre szüksége van a testnek, hogy megelőzzük az életaktivitások megbénulását, más szavakkal a gátlásukat, vagy teljes leállásukat (ez a halál). Ahogy az üzlet is akkor virágzik, ha minél több áru cserélődik, úgy mi is akkor élvezhetjük a legjobb egészséget, a legnagyobb jólétet, akkor hozhatjuk ki magunkból a legtöbbet bármilyen hasznos tevékenységben, ha az anyagcsere a testünkben gyakran és rendszeresen zajlik.

Az életben azonban az ok és az okozat folyton szerepet cserél. Ahogy az üzletember sem henyélhet, hanem tevékenykednie kell reggeltől napestig, úgy csodálatos szervezetünk megfelelő működését is csak állandó, rendszeres ösztönzéssel, folyamatos erőfeszítéssel tarthatjuk meg. Ez az egyetlen mód, hogy megelőzzük a szervek kimerülését, és megfelelően elősegítsük megerősítésüket, fejlődésüket és megőrzésüket. Most azt kérdezheted, hogyan érhetjük ezt el, hogyan lehetséges ilyen nagy hatással lenni az egész életaktivitásra. Erre az alábbiakat tudom válaszolni:

Minden mozgást az izmok hoznak létre. Az izmok az emberi szövet olyan kötegei, melyek alapvető feladata az összehúzódás és elernyedés. Inakkal csatlakoznak a csontok alapjához, és ahogy összehúzódnak megváltozik a helyzetük vagy az alakjuk. Az impulzust ehhez a mozgáshoz az idegek nyújtják, melyek központja az agyban található. Az idegek hasonlítanak az akkumulátorok fémhuzalaira, melyek az elektromosságot szállítják a szükséges helyre. Igy küldi az agy is az impulzust, az idegeket használva eszközként, a kívánt izomhoz. Ezért, ha az izmokat rendszeresen mozgatjuk az akaratunkkal, mindenekelőtt növekszik az izom összehúzódások ereje, és megerősödik az izom a különböző mozdulatok kivitelezésében. Ezzel segíthetjük hozzá az izmokat teljes kibontakozásukhoz és tökéletességükhöz.

Azok az izmok, melyeket hosszasan nem használunk, többé-kevésbé elvesztik az összehúzódásra való képességüket és természetesen elsorvadnak. A visszafejlődés  az izmok gyengeségében és kifáradásában jelenik meg. Ezt a jelenséget leginkább az úgynevezett felsőbb társadalmi rétegekben találjuk meg. A legkisebb erőfeszítéstől is kimerülnek, félnek a legkönnyebb fizikai munkától is, gyakran szenvednek idegkimerültségtől, reumától, hurutoktól. A hölgyek, akik nem végeznek rendszeresen testgyakorlatokat, vagy nincsenek elkötelezve valamilyen tevékenységnek, ami fizikai aktivitással jár, mindannyian felriadnak és megijednek a legkisebb váratlan zajtól is, olyanoktól is, mint egy ajtó váratlan kinyílása. Idegesek, sőt gyakran hisztérikusak lesznek az előre nem látott eseményektől, még a legjelentéktelenebbektől is. Na már most, mindezen betegségek és rendellenességek ismeretlenek azoknak a körében, akik rendszeresen végeznek tornagyakorlatokat, mert ezzel az idegrendszerük megszerzi azt az erőt, szilárdságot és kitartást, ami egy jól működő szervezet lényege.

A vérnyomás és az idegi folyadék felgyülemlése miatt az ideges ember állandóan szorong saját fizikai jólétéért. Túlfeszített idegei képzelt megbetegedéseket okoznak. Egyik gondolat a másik után suhan át az agyán, egyszer erősnek képzeli magát, máskor gyengének, egyszer egészségesnek, máskor betegnek. Végtelen harc kínozza, mely az életben való bizakodás és a haláltól való félelem között dúl szüntelenül. A reménységek egymás után siklanak ki a kezei közül, és végül egy többé vagy kevésbé veszélyes mentális állapotba kerül, melyből könnyen lehet, hogy az önpusztításban keres enyhülést.

A leghatékonyabb eszköz a test és az izmok erősítésének elhanyagolásából fakadó hátrányok és veszedelmes következmények megelőzésére a módszeres tornagyakorlatok alkalmazása.

Ahogyan az ülő életmódot folytató gyenge embernek az elméje is lomha és hiányt szenved energiában, ugyanúgy, ha valaki kitartóan törekszik a fizikai fejlődésre, nem csak a szervezete kívánt irányítását nyeri el, de számottevő mértékben uralmat szerez az akarata felett is, és ennek következményeképp az elméje is nyugodt és elégedett lesz.

Az akarat képességének rendszeres foglalkoztatása kihat a mozgás összes szervére és felkészíti őket, hogy olyan mutatványokat hajtsanak végre, amelyek egyébként nehezek, fájdalmasak vagy egyenesen lehetetlenek lennének. Az ember függetlenné és magabiztossá válik, sosem lesz gyáva, és amikor valódi veszély fenyeget, ő lesz az, akire a többiek felnéznek. A tudat, hogy erős vagy, igazi uralmat ad önmagad fölött, bátorságot és energiát szül, átsegít az élet legnagyobb nehézségein, elégedettséget és  valódi életörömet okoz.

George Hackensmidth, Hogyan éljünk, 2. fejezet, 1908.

Confidence and Power to Us All!