Blog
  • Főoldal
jan
13
2014

Girl power a múltból – Pudgy Stockton

Szerző zsolt 0

A testépítés, pontosabban a testkultúra hőskorszakában nem csupán erősemberek kápráztatták el az érdeklődő világot. Voltak az érának csodás női alakjai is, mint például az alábbi cikk szupernője, a kiváló atléta, Abbey „Pudgy” Stokton. Szépség és erő!

Iron Game History
Pudgy Stockton öröksége
Írta: Jan Todd
Ahogyan John Grimek megnyitotta a modern férfi testépítés egy új korszakát, éppúgy sarokköve a Santa Monicai Abbey „Pudgy” (Pufi) Stockton a női testedzés történetének. Stockton előtt is volt néhány hivatásos erős nő (strongwomen), akik súlyokkal edzettek, nagy, gyakran masszív nők, mint Minerva és Sandwina, akik csak tovább erősítették azt a mítoszt, hogy a súlyzózás naggyá, kevéssé vonzóvá és némiképp közönségessé teszi a nőket. A 20-as évek végén és a 30-as években a Health and Strength magazinban gyakran jelentek meg fotók Ivy Russelről, az angol amatőr erős nőről. Az ő szokatlanul izmos felépítése és ereje érdeklődést és csodálatot keltett, ám nem tette őt női példaképpé.
A világválság végén azonban megjelent a Muscle Beach arany homokján a csinos Pudgy Stockton. Ragyogó bőrével, csillogó hajával, csodás domborulataival és bámulatos erejével a jelképévé vált annak az új nőtípusnak, amelyre Amerikának szüksége volt ahhoz, hogy megnyerje a háborút. A hozzáértő, nőies, érős, mégis sexi Pudgy elérte, hogy a férfiak vággyal telve lihegjenek utána, és lihegjenek az edzőteremben, hogy bebizonyítsák, méltóak hozzá.

 

Ahogy a testépítésről író Al Thomas állítja, Stockton hatása óriási volt:  
„Azok a fiúk, akik a 40-es és 50-es években sodródtak bele a vasgyúrásba, mára vállalati elnökök és vezérigazgatók. És valahol, eltemetve öregedő érzékeikben rejlik egy látomás az arany teremtményről, aki átsuhan a hajnali homokon. Már a neve (Pudgy) is tüzet gyújt sok őszülő, néhai vasgyúró szívében.  Szexi volt – ezt szögezzük le. Ahogy esztétikai, majdhogynem morális példakép volt nővéreinek, úgy a férfiaknak (ahogy mai utódai is) gyönyörűség. Azonban a mai utódaival szemben, akik szinte megkülönböztethetetlenül egyformák a női testedzés egyre növekvő parádéjában, Mrs. Stockton egyedi volt, páratlan. A standard méterrúd, amihez követői atletikus nőiességének centijeit hozzámérik. Nem volt azóta senki, aki olyan teljességgel uralta volna a terepet, és már nem is lesz soha! Ma annyi csillag van, hogy senki sem tudja úgy uralni a testépítés égboltját, ahogyan egykor Abbye tette.”
Habár Pudgy kétségtelenül több ezer férfira volt hatással, még nagyobb volt a befolyása a nők edzésének történelmére. Amerikában, az 1930-as években, Bob Hoffman volt az a magányos hang, aki a nőket rendszeres súlyzós edzésre szólította. A Srtength & Health magazinban Hoffman közzétett fotókat női tornászokról, akrobatákról, addagió táncosokról, akik súlyzós erősítő edzéseket végeztek a férjükkel vagy apjukkal. Ezek a képek segítettek szétzúzni néhány régi előítéletet arról, hogy a súlyzók naggyá, férfiassá és kötötté teszik a nőket. Például az 1940-es szeptemberi számban Pudgy Eville-ről jelent meg két kép, azzal a felirattal, hogy: „Ez az apró hölgy erősebb, mint a nála nehezebb férfiak, a termete mégis kicsi, szimmetrikus és a lehető legvonzóbb… További bizonyíték, hogy a kemény edzés, a súlyzózás, az egyensúlyozó művészet és az akrobatika ideális fejlődést eredményez a nők számára is.”
De Hoffman magazinja csak azokhoz a kevesekhez jutott el, akik már behódoltak a vasak varázsának. Tulajdonképpen Pudgy megjelenése olyan közkedvelt magazinokban, mint a Life, Pic és Laff okozta, hogy a nők országszerte magukba néztek, és azon kezdtek töprengeni, nem kellene-e nekik is súlyt emelniük.

 

Pudgy és Les
Abbye Eville 1917. augusztus 11-én született, 1924-ben költözött Santa Monica-ba, ahol emlékei szerint a szabadidejét az otthonához közeli strandon töltötte. Az édesanyja a Csendes-óceánban tanította meg úszni, karúszók segítségével. Pudgy ezt az eseményt és a későbbi olvasmány élményeit Bernarr Macfadden Physical Culture magazinjából tekinti a legelső hatásoknak, melyek az életét a testkultúra felé vezették. Mikorra Abbye leérettségizett 1935-ben, már mindenki az apja által adott gyermekkori becenevén ismerte (Pudgy – pufi), habár 50 kilós (112 font) súlyával aligha volt pufók. Az érettségi után telefonoperátorként kezdett dolgozni, később a telefontársaság egyik felügyelője lett az Ocean-parki irodájukban. A középiskola utolsó évében kezdett randevúzni későbbi férjével, a Kaliforniai Egyetemen tanuló Les Stocktonnal, és Les volt az, aki akaratlanul elindította karrierét a testkultúrában. „Miután néhány éve a telefontársaságnál dolgoztam, a testsúlyom felment 63 kilóra (140 font), idézi fel Pudgy, és aggódtam e miatt. Les rávett, hogy kezdjek el edzeni. Hozott nekem néhány kézisúlyzót és a York training-et. Használtam valamennyit, a súlyzókat, és csináltam calisthenics-gyakorlatokat, de gyorsan rájöttem, hogy az akrobatikus dolgokat élvezem leginkább.”  

 

Pudgy emlékei szerint 1939 nyara volt, amikor a karrierje, mint egyensúlyozó művész (handbalancer) igazán elkezdődött. Ekkoriban állított fel a WPA egy emelvényt a strandon, és ő itt töltötte a délutánjait, a „tökéletes” kézenállást tanulva. „Osztott műszakban dolgoztam a telefon társaságnál, így a délutánjaim szabadok voltak. Összegyűltünk Les-szel, és egy barátjával Bruce Connerrel a Kaliforniai Egyetemről és gyakoroltunk a homokban. Azon a nyáron, amikor megtanultam kézen állni, sikerült először megtartanom Johny Kamoffot kézenállásban, míg Don Brown a térdemen állt kézen.”

 

Ahogy a Muscle Beach robbanásszerűen fejlődött a korai 40-es években, Pudgy, Les és Bruce egyre bonyolultabb gimnasztikus mutatványokon dolgozott, és elkezdtek nyilvános előadásokat tartani. „A Három Ásznak hívtuk magunkat, amikor Lest behívták katonai szolgálatra, Bruce-szal volt néhány szereplésünk. Focimeccsek félidejében volt sok műsorunk, köztük néhány közös Glenn Sundby-jal és Wayne Longgal.” 1939 őszén a négyes fellépett egy futballmérkőzésen, ahol úgy mutatták be őket, hogy „Pudgy és a fiúk.”
Pudgy Stocktonban szokatlanul párosult az erő, az atletikus képességek és a csodás alkat, ez pedig mind a súlyemeléssel foglakozó, mind az átlagos magazinok fotósainak kedvencévé tette. 1939-ben a Picmagazintól ellátogattak a Kaliforniai Egyetemre, hogy a tornászcsapatról csináljanak fotókat. Cece Hollingsworth, az edzőjük meghívta Pudgy-t is a fotózásra, ami végül egy címlapfotót jelentett Pudgy-nak, amint repül a levegőben Les és Bruce Connor között. Ugyanebben az évben egy Lesről és Pudgy-ról készített fotót használt a Ritamine Vitamin Campany az új vitamin készítményük reklámjában, és augusztus 7-én, még mindig 1939-ben a Universal Camera Campany kezdett egy hirdetési kampányba a Lifemagazinban, amiben szintén Pudgy szerepelt, ahogy a levegőben úszik Les karjaiba. Ahogy sokasodtak a hivatalos megjelenései és terjedt a Muscle Beach népszerűsége, egyre több magazin és újság vándorolt a dél-kaliforniai partvidékre fotókért. 1939-ben Pudgy szerepelt a Lifeban, a Picben, a Physical Culture-ben és megjelent az összes Los Angelesi és Santa Monicai újságban. Megjelent az éra két filmhíradójában a „Whatta Build”-ben és a „Musce Town USA”-ban is. 1940 végére Pudgy alakja 42 magazin címlapot ékesített világszerte. Ezek a megjelenések nemzeti szintű elismertséget hoztak számára. 1944-ben elkezdett írni egy rendszeres rovatot a Strenth & Health –ben, Barbelles címen, ezt majd’ 10 évig vezette.

 

Ed Holovchik-kel

 

Bejegyzés címkék
Hasonló bejegyzések
Hozzászólás
0

Szólj hozzá