Clubbell bemutató órán jártunk a 360 Gym Corvinban, ahol Patkó Péter vezetésével bepillanthattunk a Clubbell világába. Egy ideje szimpatizálok az eszközzel, ami tulajdonképpen egy vasbunkó. Buzogánynak is

szokás becézni. Különféle súlyban elérhető, 5 kg-mal szokás dolgozni kezdőként, de létezik 20 kg-os is. A tárgy mérete súlytól függetlenül megegyezik, ami megkönnyíti a vele való foglalatosságot. 

A bunkó ősi hatalmi jelkép, ennek megfelelően használata is dicső múltra tekint vissza. Indiából ered, ahol többféle méretben használták. Az eredeti indian club fából volt, de nehezebb, méretesebb példányokat is használtak az indiai birkózók. Indiából hamar átkerült Európába, onnan pedig Amerikába. A XX. század hajnalán már használták a testkultúra hősei, a régi korok erősemberei. Már ekkor számos könyv jelent meg róla, konkrét gyakorlatokkal és beszédes illusztrációkkal. Láthatjuk, hogy ismét a régi korok felé való nosztalgikus visszanyúlásról van szó. Ebben az esetben pedig volt mihez visszanyúlni, a testkultúra gazdag indiai hagyományához.

A szokványos indiai bunkóhoz képest ez az eszköz jóval nehezebb. A vele végezhető gyakorlatok nagyrészt felsőtest-hangsúlyosak. Különösen a csukló, a könyök és a váll dolgozik bennük. Leginkább az alkart terheli

meg, fontos az erős fogás, ami hamar kialakul, ha közelebbről is ismerkedünk a tárggyal. A kettlebellhez hasonlóan, itt is fontosabbak azok az általános mozgáselvek, melyek a Clubbellt körülölelik. Átfogó rendszer nélkül egy eszköz nem sokat ér önmagában.

A buzogánnyal végezhető gyakorlatok egy része ballisztikus, mások statikusak. Ugyanúgy megtalálhatjuk az erőfejlesztő elemeket, mint az átgondolt komplexekké összefűzött állóképességi mozgássorokat. Esetünkben csak Flóra volt olyan bátor, hogy élesben is ki merte próbálni a vasbunkókat. Részemről kímélet miatt csak szorgalmasan jegyzeteltem.

Az óra általános bemelegítéssel, majd egy mobilitási blokkal kezdődött, mégpedig gyakorlat-specifikusan. Azaz a kipróbálandó gyakorlatok által érintett területeket célozta meg. Itt több olyan elemet is láttam, amellyel eddig egyáltalán nem találkoztam. Már érdemes volt eljönni…

Ezt követően az elszánt jelentkezők megtanulták megfogni a Clubbellt, ami hasznos, ha valaki edzeni is kíván vele. Külön hangsúlyt kapott a megfelelő légzés és a helyes testtartás is. A kettlebelles körökben elfogadott

erőlégzés itt nem minden esetben megfelelő, a leggyakrabban az ún. anatómiai légzést alkalmazták. A tartás is különböző, itt megengedett, sőt, néhol előnyös az enyhén görbített hát. Így kell jól összezavarni az embert… 

A gyakorlatokat lehet egy, illetve két Clubbellel is végezni. a helyes végrehajtás elsajátítása során ajánlott kisebb méretet használni. Bizonyosan a kettlebelles körök összezavarása végett számos esetben ellenoldali köröket írnak le a bunkóval, ami elsőre nagyon szokatlan lehet. 
Az edzés során előnyben van, aki könnyen sajátít el különféle koreográfiákat, mert ilyenbe bizony könnyen belefuthatunk. A Clubbell rendszere igen sok saját testsúlyos elemet, számos jógaászanát is magába foglal. 
Az alábbiakban egy különleges, általam eddig ismeretlen egykezes fekvőtámasz-variánst mutatok be 10 kg-os Clubbellen, természetesen zárt lábbal. Keményebb, mint elsőre tűnik.

Szívesen mesélnék még a vasbunkókról és szerintem fogok is, de egyelőre többet nem mondhatok…

Confidence & Power to Us All!