Nagy örömmel írok a frissen megjelent Nyers erő című könyvről. Angolul már olvastam, mégis izgatottan vettem elő ismét, ezúttal magyarul. Mindjárt az elején le kell szögeznem, hogy azoknak, akik tudatosan foglalkoznak az erőfejlesztéssel, e könyv megjelenése a legjobb dolog, ami az utóbbi évtizedekben Magyarországon történt.

Ez a magyar nyelvű irodalmat illeti, beleértve a TF oktatási anyagait, segédleteit is, melyet a hazai sporttudomány öntelt és megközelíthetetlen szürke eminenciásai alkottak, nem ritkán olyan helyesírással, hogy egy jó érzéssel megáldott nyelvtantanár nem engedné őket középiskolába, és egy átlag tankönyvhöz méltó unalmas, altató stílusban.

Ez nem azt jelenti, hogy nincs jobb könyv a témában. De magyarul biztosan nincs. Azt se mondhatnám, hogy nincs bajom vele, mert megvannak a hiányosságai. Semmi sem tökéletes. Maradjunk annyiban, hogy ebben a könyvben minden benne van. Ez az egyik hibája. De ne szaladjunk ennyire előre.
Ahogy az már tőlem megszokott, előbb pár keresetlen szót ejtek a retorikáról, aztán a könyv felosztása, rövid méltatása következik, végül a problémákról fogok beszélni és arról, hogy miért érdemes elolvasni.

Jó zsaru – rossz zsaru

Retorika. A Primitív őserő című kötet kapcsán már említettem, hogy e könyv – melynek előszavát Pavel írta – legnagyobb érdeme, hogy megnyitja az utat a súlyzóval foglalkozó, kevésbé primitív művek számára és előkészítheti Dan John kiváló könyveit. Pavel neve ismerősen cseng hazánkban. Nem csak a kettlebell forradalom kulcsembere, sokoldalú polihisztor, aki a saját súlyos edzésben ugyanúgy otthon van, mint az erőfejlesztésben. A Meztelen harcos c. nagyszerű alkotás szerzője.

Dan John sikeres erőedző, bölcsész, vallástörténész, néhai dobóatléta. Szintén reneszánsz ember, nagyon sokoldalú férfiú. Kiválóan kiegészítik egymást. Nekem ő nagyobb tekintély, mint Pavel. Megfontolt, higgadt és okos, egy nagy adag öniróniával fűszerezve.

A könyv szerkezete párbeszéd-jellegű. Az egyes témákra mindketten reflektálnak, kiegészítik egymást, hozzátesznek a másik mondandójához. Dialógust folytatnak. Ez jó választás, hiszen a párbeszéd az oktatás kiváló eszköze. Számomra a szerepek a jó zsaru / rossz zsaru felosztást követik. Pavel itt is a megmondó ember. Éleslátásával, metsző logikával vázolja elméleteit. Erőteljes, az én szememben ő a rossz zsaru. Amikor angolul olvastam a könyvet, azt vettem észre, hogy már hosszú oldalak óta átlapozom Pavel hozzászólásait és csak Dan John véleményét olvasom el. Visszalapoztam hát. Ez most nem fordult elő, és érdeklődve olvastam az ő intelmeit is. Az egyébként jó fordítás talán tompított valamit a stíluson. Dan, azaz a jó zsaru pedig a maga lassú, bölcs tempójában, anekdotákkal átszőve, olvasmányosan vezet bennünket.

Könyv mindenkinek és senkinek

Ez a könyv a profiknak szól. Profi erőedzőknek, akik elit sportolók pályáját egyengetik. Akik menő csapatok mögött állnak, a teljesítmény specialistáinak. Szemnyitogató célzattal íródott, azzal a céllal, hogy megingassa a tévhitek bálványait. Tézise, hogy az erőedzés könnyű, mégis túlbonyolítják. Részletesen szól a trendekről, a múlt nagyjairól is. Vázolja az általános szabályokat, melyekből mindannyian tanulhatunk, mi, akik az erőfejlesztés rögös útját járjuk.

 

Profiknak szól. Erőemelés, testépítés, erőfejlesztés. Vajon hazánkban kikhez szól, kikhez fog eljutni? Eljuthat a célcsoporthoz? Létezik hazánkban az a réteg, melyet megcéloz? Közülük kevesen fogják elolvasni. Akik ebben a rétegben a legjobbak lehetnek nálunk, azok ismerhetik azokat az orosz irányelveket, amikkel Pavel érvel. Ozolinra, Verkhoszanszkijra, Zaciorszkijra gondolok. Velük könnyű operálni, könnyű az amerikaiak orra alá dörgölni a számukra ismeretlen szakirodalmat. Kelet-Európában vagyunk. Nálunk az elit, az idősebbek ezen nőhettek fel.

De mi a helyzet a fiatalabbakkal? Eljut-e a könyv az erőemelőkhöz és testépítőkhöz? Eljut az erőfejlesztés ifjú titánjaihoz? Pedig nekik lenne a leghasznosabb. Ehelyett egy másik réteghez, az önfejlesztést és élethosszig való tanulást szem előtt tartó szűk csoporthoz ér majd el, akik az olvasottakat tulajdon fejlődésük és átlagemberek fejlesztése érdekében használják majd fel. Ki tanulhat a könyvből? Bárki! Az tanul majd belőle, aki a legtöbbet tanulhat? Nem hiszem.

Tartalomjegyzék

A cél: tegyük a sportolót erősebbé! Ehhez tudnod kell, hol állsz! Ennek érdekében a szerzők bevezetnek egy négyes felosztást, az úgynevezett kvadránsokat.

1. Kvadráns: a testnevelés alapjai. Sok képesség elsajátítása. Általános képességfejlesztés, relatíve alacsony intenzitással.

2. Kvadráns: ütközéses sportok és küzdősportok. Számos képesség, a relatív maximum magasabb szintjén.

3. Kvadráns: ahol a legtöbb ember áll. Kevesebb, de fontos képességek, melyek nagy hatással bírnak bármely atléta számára, a relatív maximum alacsonyabb, vagy közepes szintjén.

4. Kvadráns: specializáció. Magaslati levegő. Pl. egy fekvenyomó specialista.

A kvadránsokhoz tartozó elemi képességek bőséges méltatásával, no és a hozzájuk kapcsolható gyakorlatokkal és eszközökkel. Három korrekt szempont segít nekünk a mérésben, hogy megtaláljuk, hová tartozunk.

A könyv nagy hangsúlyt fektet az általános szabályokra, melyekből mindenki tanulhat. Bevezetésre kerül a Nyers erő edzésprogram, ami megmutatja, hogyan válhatsz a legkönnyebben erősebbé 40 nap alatt. Mindegy, hogy rúddal, kettlebellel, saját testsúllyal vagy ezek mindegyikével edzel.

Végy 5 gyakorlatot:

– 1. Hátsó mozgáslánc, pl. elemelés (deadlift).

– 2. Felsőtest, húzás, pl. húzódzkodás, evezés, bicepsz.

– 3. Egész testes robbanékony gyakorlat, pl. kettlebelles lendítés.

– 4. Felsőtest, nyomás, pl. egykezes fekvőtámasz, fekvenyomás, katonai nyomás, kézállásban nyomás.

– 5. Elülső mozgáslánc, nehéz hasizom, pl. haskerék.

Ezeket fogod mindennap végezni, hetente 4-5 alkalommal, alacsony ismétlésszámmal. Az ismétlésszámot gyakorlatonként összesen(!) 10 körül tartva. Sok szerencsét, jó szelet! A legfontosabb szabály: ne változtass! Ne csinálj többet! Hidd el, nem vagy okosabb a szerzőknél!

Ezek után a robbanékony, pliometrikus gyakorlatok kerülnek a fókuszba. A szerzők kivesézik ennek összefüggését a maximális erővel. Kiderül, egy sprinternek miért kell nagysúlyos edzést végezni. Ben Johnson neve gyakran előkerül. Megtudhatjuk, hogy a híres futó (78 kg-os versenysúlynál) 200 kilóval tudott fekvenyomni és 270 kg-mal guggolt. Megfontolandó…

Ezek után rátérhetünk az izomtömeg-növelésre, melyet Dan John páncélépítésnek nevez. Ez azt jelenti, hogy nagy mennyiségű, de mégis használható izomtömeget építünk fel. Ehhez megismerjük a fő elveket, a legfontosabb gyakorlatokat és még a táplálkozással kapcsolatban is találunk néhány hasznos gondolatot.

A specializáció témakörében bevezetésre kerül a „mi a fene”- hatás. Akik a kettlebelles alapműveket olvasták, azoknak ismerős lesz. Akik ezeket nem ismerik, azok pedig meg fognak lepődni.
Végül eljutunk az igazi finomságokig, azokhoz az elvekhez, melyek megkönnyítik az edzéstervezést. Találkozhatunk a célok fontosságával, és azzal, hogy az a cél, hogy a cél maradjon a cél… Megismerkedhetünk az edzésnapló fontosságával is. Hasznos dolog az.

Erdő

Ebben a könyvben tényleg majdnem minden benne van. Ez probléma. Számos listát találhatunk azokról az elvekről, amelyeket ha megfogadunk, edzéseink jobb minőségűek lesznek, kevesebb tapogatózással és kevesebb kerülőúttal.

Sok hasznos dolgot olvashatunk a kettlebellel, saját testsúllyal, olimpiai rúddal végezhető edzésről. Nagyon sokat. Hazánkban erősen hiánypótló, hogy sokat olvashatunk az olimpiai súlyemelés előnyeiről is, felhasználási köréről és univerzalitásáról.

A könyvben rengeteg, ismétlem, rengeteg edzéstervet találunk. Különböző sportok kiválóságaitól, az edzéselmélet nagyjaitól. Talán több mint százat. Ezek közül jó néhány egymásnak ellentmondó. Ahogyan az idézett rengeteg edzéselméleti szerző. Ezen a dialógikus forma nem sokat segít. Még profiknak se. Ehelyett bevezeti őket az információk, elvek, edzéstervek és ideálok átláthatatlan dzsungelébe. Ember legyen a talpán, aki eligazodik. Nehéz felfogni a könyv fő üzenetét, kihámozni a kaotikus katyvaszból. Bár közben jól szórakozunk. A szerkesztés meglehetősen szerencsétlen. Az lenne az ideális, ha valahogy így járnának el:

A cél, hogy sportolód erős legyen.
Az erő felé vezető út rögös és bonyolult. Itt jöhet a fent említett dzsungel.
Az erő felé vezető út nem is bonyolult, inkább egyszerű és könnyű.
Erre pedig megvan a magunk megoldása, erősödni nem nehéz, megfogjuk a kezedet és kivezetünk ebből az erdőből, hiszen a könyv címe Easy Strength…

Bölcsesség

Az eddigiekben vázolt dolgok mellett van még valami, ami miatt különösen tetszett a könyv. Ez pedig Dan John öniróniája. Nagyon sokszor nosztalgiázik, visszatekint a saját pályafutására. Rendre mosolyogva elemzi saját baklövéseit, elmereng azokon a hibákon, amit eddigi élete során elkövetett. Semmi keserűség, inkább valami távoli derű sugárzik belőle. Ilyen az élet iskolája, mindannyian követünk el hibákat. Az a fontos, hogy tanuljunk belőle, jegyezzük meg a leckét és Dan-hez hasonlóan emlékezzünk is rájuk. Önkritika.

Szintén Dan John-tól olyan elszórt mondatokat kapunk, melyeket részemről szívesen a szobám falába vésnék. Ha csak ezeket megjegyezzük, már nyertünk. Ezek már önmagukban átalakíthatják szemléletünket, mégpedig javunkra.

Zárszó

Tudom, ellentmondásos voltam. Ilyen a könyv is. Olvassuk el. Olvassuk el még egyszer. Húzzuk alá azokat a mondatokat. Jegyezzük meg az elveket. Szemezgessünk. Tévedjünk el benne bátran és ez ne zavarjon bennünket. Engedjük, hogy az olvasottak zavarba ejtsenek bennünket és gondoljuk át, miért… Sokat segít, ha kijegyzeteljük, becetlizzük a könyvet. Végezetül pedig kézikönyvként is forgatható, bármikor felcsapható ismét. Használjuk fel, amit merítünk belőle. Alkalmazzuk!

Ebből a káoszból hamarosan kivezet majd valaki. Bárcsak már közbelépne (Intervention)!