Blog
  • Főoldal
nov
08
2015

Törékenység

Szerző zsolt 6

Edzel? Ha tetszik, ha nem, meg fogsz sérülni. Mindegy, hogy kocogsz, súlyt emelsz, bokszolsz vagy jógázol. Nem számít, hány év rutinod van. Nem számít, mennyire vagy erős. Mindegy, hogy hajtod végre a gyakorlatokat.

Ismerek hihetetlenül erős emelőgépet, aki akkor sérült meg, amikor kiemelte a kocsi csomagtartójából a bevásárló szatyrot. Pedig csak 250 kilóval tud annál többet emelni. Ismerek birkózó bajnokot, aki felemelte a kislányát és hopp, kész a gerincsérv. Ennél sokkal megalázóbb az erőemelő és az ablakpucolás meséje. Sérülés. Az ablakpucolás egyébként is veszélyes, bízzuk szakemberre!

Ismerek olyan sportolót, aki csodálatos formában, maximális koncentrációval, úgy mozog, minden gyakorlatot úgy végez, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Megsérült. Ismerek rutinos öreg rókát, évtizedes edzésmúlttal és komoly versenyeredményekkel, akivel a reggeli nyújtózkodás végzett.

Céljaid vannak?

Amennyiben céljaid vannak, edzéseid hatékonyabbak lesznek. Különösen, ha megfelelő fókusszal dolgozol, priorizálsz és nem minden egyszerre fontos. Főleg, ha ragaszkodsz a célhoz. Ha minden fontos, akkor semmi sem az…

Edzőm, aki hatszoros Szkander világbajnok (Bizonyos nézetek szerint, ha egy edzőnek nincs edzője, hanem magát edzi, akkor idióták a tanítványai. Ez nem ilyen egyszerű, de talán érthető, hogy mire utal.), 40 év edzésmúlttal a háta mögött, egy dolgot szinte minden nyilatkozatában és interjújában elmond. Kivétel nélkül mindig cenzúrázzák, kivágják. Ez pedig a következő. Ha céljaid vannak, akkor te atléta vagy. Sportoló. Mivel benne van a kalapban, így ne csodálkozz, ha lesérülsz. Számíts rá.

Ez a vélemény elmossa az egyébként markáns határvonalat a hobbista és élsportoló között. A hobbista, ha valamije szúr, fáj, jó esetben nem terheli, mellőzi. Megteheti. Ha teszem azt erőemelő vagy, fáj a térded, akkor is guggolsz. Fel a térdbandázst és guggolsz. Vagy pre-workoutnak ott lesz az Ibuprofen. Ezek nyilván szélsőségek és nem általános érvényű igazságok, de a lényeg érthető. Aki élsportoló, az jól tudja, milyen sérülések tömkelege közepette keményen edzeni.

Mindkettőt ismerem. Hobbisportolóként is sikerült megsérülnöm. Most életemben először sportolóként edzek és már ezt is tudom, hogy milyen. Nem feltétlenül az örömről szól.

Nagyon gyakori a személyes rekordot követő sérülés. Láttam már ilyet. Dan John is felhívja rá a figyelmet. Ha megdöntöd személyes rekordodat fekvenyomásban, akkor érzed, hogy ma oroszlán vagy. Egyből mész is és a húzódzkodó rúdon, sőt, katonai nyomásban is rekordot szimatolsz. Dan John javaslata: ilyenkor fogd magad és menj haza. Elégedj meg. Ma már megtetted a tőled telhető legjobbat. Örülj magadnak egy kicsit és ne kísértsd a sorsot.

Edzői szemmel

A rekreációs testedzésben a fentiekkel ellentétes nézetek uralkodnak, melyek nem állnak távol a megfontolt élsporttól sem. Meglepő leszek: a fájdalom rossz. A „No pain no gain” nézete csak nagyon szűk értelmezési keretek között célravezető, ha egyáltalán célravezető.

„Nyilvánvaló, hogy a sportolók időnként megsérülnek, ezért nagyon fontos, hogy minimalizáljuk azokat a helyzeteket és technikákat, amelyekben ez könnyebben megtörténhet. A sportban az egyik leghatékonyabb sérülésmegelőző eszköz az erő, de elég hülyén hangzik, hogy megsérülünk, amikor azért edzünk, hogy ne sérüljünk meg.”

MichaelBoyle

Kemény sorok egy szakértőtől, aki evidenciaként kezeli a sérüléseket. Van egy nagyon fontos fogalom, ez pedig a technikai bukás. Poliquinnek köszönhetjük, többek között Boyle is kiemeli fontosságát.

Az emberek gyakran meglepődnek, amikor mondom nekik, hogy végezzenek kettővel kevesebb húzódzkodást, mint amennyi megy. Nehéz megérteni. Ezzel elkerüljük a rossz technikát. Sok minőségi ismétlést akarunk, nem akarunk sérülést, sem azt, hogy rögzüljön a rossz technika. Abból nem lehet baj, ha egy gyakorlat szép. Ha egy gyakorlat szép, akkor egészséges is. Ehhez kapcsolódnak OldSchool-alapelveink.

A fájdalom rossz.

Ha undorítóan dolgozol, akkor pihenned kell. Nagy szíved van, menne még két ismétlés. De minek? Ilyenkor le kell állni, még a technikai bukás előtt. Persze olykor felmérő van, és akkor tudnunk kell a teljesítmény mértékét. De felmérő csak néhány havonta van. Az edzés nem felmérő.

Koncentráció.Az edzés fejben is hoz, számtalan módon. Kihat az érzékelésre, öntudatra, a viselkedésre. Formálja a személyiséget. Az edzés során figyelni kell. Technika, technika, technika. Ideális hármas jelszó a „Beast Mode” helyett. A koncentráció az erőfejlesztés és izomtömeg-növelés szent Grálja, ami ráadásul ingyen van. Alkalmazzuk! Ha kiesünk, a fáradás miatt nem tudunk már figyelni, akkor inkább hagyjuk abba. Edzésen azt szoktam mondani, hogy minél inkább fáradsz, annál jobban kell figyelni.

Az edzői lét végtelenül korlátozott. Például az edzőnek sajnos nincsen röntgen szeme. Ami diszkomfortérzetet okoz vagy fáj, azt nem csináljuk. Azt kerüljük. Másodszor, az edző nem tud helyetted figyelni. Nem tudja helyetted megcsinálni a gyakorlatot. Megtaníthat a helyes technikára, szólhat, ha romlik a forma, de a gyakorlatot neked kell helyesen kivitelezned. A technikai bukás előtt megállni. Olykor már késő, ha szól, hogy tedd le a súlyt. Főleg, ha te akkor guggolsz még kettőt.

A hobbisport sok-sok képviselője edzésfüggő. A sérülések igen nagy része túlhasználatból adódik és nem egy rossz mozdulatból. Ha hetente nyolcszor két órát edzel, akkor semmi jóra ne számíts. Már ha nem vagy élsportoló. Pihenés nélkül csak elhasználjuk ezt a testet és nem építjük.

Tudni kell visszavenni. Érezni kell, mi a sok. Rendben van. Nem tudod, mi az elég, ha nem tudod, mi több mint az elég. A mértéktelenség útja vezet a bölcsesség palotájába. Azaz ehhez tapasztalat kell. Önismeret. Az edzés egyébként is egy hosszú és rögös önismereti folyamat a maga szárnyalásokon és buktatókon átívelő hullámtermészetével. Talán ezeken a tapasztalatokon mindannyiunknak át kell esni.

Egy további veszélyforrás az aszimmetria. Az erőstandardunkvilágosan rámutat erre. Ha nagy a különbség pl. a toló és húzóerőd között, az borítékolhatóan sérüléshez fog vezetni. Dolgozzunk az aszimmetriákon. Erőben és képességben egyaránt.

A túlzott magabiztosság és a fokozatosság hiánya szintén veszélyes elegy. Például nagyon jól megy az edzés, oroszlán vagy, csak úgy döntögeted a személyes rekordokat és a hullám tetején nyargalsz: kiválóan megy az edzés. Tavasz van. Jön az ötlet, hogy kimész futni. Természetesen itt is többet futsz, mint legutóbb, egyből 10 km-rel kezdesz. Hiszen olyan jól megy. Csak közben híztál 3-4 kilót és nem futottál 4 hónapja. Megfájdult a térded? Nem gondolnád, de egy rossz cipő vagy egy rossz hátizsák is problémát okozhat.

Vagy ugyanilyen oroszlánként beállsz kosarazni egy barátságos meccsen. Azt mondom, hogy ne állj be kosarazni? Dehogy mondom. Csak vigyázz, figyelj, gondolkozz. Vagy meglévő edzéseid mellett új mozgásformába kezdesz, hiszen olyan jól megy az edzés. Egy szempillantás és máris heti 5-6 alkalommal edzel. Ám az izmoknak, ízületeknek hónapokra van szükségük, hogy az új mozgásformához, illetve a megnövekedett terheléshez alkalmazkodjanak. Az általános jelenségre Dan John is gyakran utal: „olyan jól mennek a dolgok, rontsuk hát el…”

Mit tehetsz – megelőzés és rehab

Ahogy már mondtam, és megszoktam, hogy papagáj vagyok, a fájdalom rossz. A koncentráció mindig megtérül. Mentális erő. A türelem és fokozatosság hozzá tartozik. Erős, egészséges és szexuálisan aktív 65 évesek akarunk lenni, ugye? Azaz hosszú távon gondolkodunk.

Ha figyelmetlenség, vagy a körülmények szerencsétlen összjátéka miatt, vagy éppen minden óvintézkedésünk ellenére kész a baj, akkor tervre van szükség. Ne hagyjuk abba az edzést. Ne hagyjuk abba a mozgást, de a terhelést igazítsuk a realitáshoz. Számos siker sztorit láttam, mely során a sportoló a sérülést követő felépülés után erősebb lett, mint előtte volt.

Ábelígy tanulta meg az egykezes húzódzkodást. Steve Cotter így lett az egylábas guggolás királya. Hála kéztörésének. Flóraígy hozta fel kettlebell-nyomását, amikor hetekig, következetesen edzett gipsszel a lábán. Körbe lehet edzeni a területeket. A sérült testtáj gyógyulását is fokozza az edzés. Számos tanulmány igazolja.

Brooks Kubik soraival kívánok minden elkötelezetten edző atlétának enyhe sérüléseket és gyors felépülést.

„Az évek során, ahogy edzel, lesznek jó és rossz időszakaid. Tapasztalsz majd győzelmet és bukást egyaránt. Kínok és fájdalmak gyötörnek majd, balesetek és sérülések (remélem egyik se komoly!), és lesz olyan, amikor szívesen bedobnád a törülközőt. Soha ne tedd. Soha ne add fel!”

Brooks Kubik

Ez egy szinkronblog-bejegyés, melyet három kollégával írunk, ugyanazon témát négy egyedi szemszögből járva körül. Olvasd őket is!

Endorfin magazin.  Végre újra aktív és radikális.

Jay’s Workout, ismét akcióban.

Samu, Mozogj, tanulj, szeress!

Bízom benne, hogy nektek legalább feleannyira izgalmas ez a projekt, mint nekünk.

Confidence and Power to Us All!

Bejegyzés címkék
Hozzászólás
6
Sanyi gyerek

Sok okosságot összeírtál itten!
Bizony, hobbi sportolóként csak ésszel és türelemmel lehet edzeni. Mindig azt mondogatom magamnak is és a környezetemnek is (mert van aki azért megfogadja, bár a többség megy a maga feje után), hogy a hátralévő 30 edzéssel eltölteni kívánt évhez képest semmi, ha egy-egy sérülés miatt az adott terület terheléséből visszaveszünk 3-4 hetet. Kizárólag hosszútávon szabad gondolkodni.

Zsolti

Kedves Sanyi gyerek,

örülök, hogy tetszett, örülök, hogy hasonlóan gondolkodunk és örülök, hogy néha benézel hozzám te is.

Üdvözöl,

– Zsolti

Névtelen

Kijózanító írás, mostanában elkapott a flow-érzés, túl nagy lendülettel akarok mindent csinálni. kell egy kis türelem, megfontoltság. tényleg jókor jött, köszi! és az oldalba fektetett munkát is!

Üdv
Viktor

Zsolti

Kedves Viktor,

voltam már magam is így. Ha hiszed, ha nem, most nekem is jól jött a megírása, hogy átgondoltam a dolgot. Nekem is jókor jött, örülök, hogy neked is.

Üdvözöl,

– Zsolti

Állítólag Bronson

Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

Állítólag Bronson

Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

Szólj hozzá