Az ízületi bemelegítést és átmozgatást Geri vezette, e téren neki van a legnagyobb szakértelme és rutinja. Utána kicsit ugrálóköteleztünk és jöhetett is a csoportos medicinlabdázás. Ez élményszámba ment, olyanok voltunk, mint a gyerekek. Tulajdonképpen végigzongoráztuk a lehetséges egy- és kétkezes dobásokat, lökéseket és vetéseket. El is húzódott, hiába tűzött a nap hevesen.

A kiválasztott optimális párokkal (kb. azonos súly és erőszint) ezután domb-sprinteket és “dombra fel társhordást” terveztem (tavaly rendszeresítettük Ivánnal), de a domb tele volt napozókkal. Ki hallott már ilyet?!  De nem hagytuk magunkat, a versenyeket megtartottuk. Az első versenyszám a talicskázás volt az árnyasban, kb. 15-20m/partner. Elsőrangú, dinamikus, egész felsőtestet megdolgozó gyakorlat! Utána társhordás verseny volt ugyanezen a távon. A társunkat a hátunkon cipeltük. Mindkét miniszámot a könnyebbik pár, High-T és Marci nyerte. Kimaradt a társhordás vállon, ölben és malomban, valamit legközelebbre is kell hagyni. Ezek a gyakorlatok elsőrangúak a relatív erő fejlesztéséhez. Azoknak biztosan ismerős, akik birkóznak, judóznak, vagy más küzdősportot végeznek.