Remélem ez az óratípus nem fog eltűnni a süllyesztőben, csak mert túl kemény…
Idén jelent meg a különböző edzőtermek repertoárjában a hangzatos névre hallgató új mozgástípus, a Body Skills. Neve – testi képességek – üzenetet hordoz, egy széles látókörű, hatékony módszert takar. Ez a mozgásforma nem csak az izmokra, állóképességre, hanem a mozdulatok helyes elsajátítására, valamint a stabilitás, hajlékonyság, ízületi mobilitás, robbanékonyság és koordináció megszerzésére is komoly hangsúlyt fektet. Ezek a minőségi mozgás alapvető komponensei, amelyek természetesen fejleszthetőek, megfelelő munkával.
A módszer mindezt saját testsúllyal végzett gimnasztikus gyakorlatokkal éri el, melyek egy átgondolt sémába illeszkedve adják az óra felépítését. A csoportos funkcionális edzés keretei között, összetett gyakorlatokkal dolgozzák meg az egész testet, amelyet a „funkcionális” szemléletnek megfelelően nem részek összességének tekintenek, hanem holisztikus egésznek.
Az ellenállást saját testünk nyújtja, eszközt nem használnak. A fejlődést ugyanazon gyakorlat egyre nehezebb variánsai biztosítják. Az óra felépítése ideális, ésszerű blokkokra oszlik. Lássuk, melyek ezek!
Mozogjunk jobban!
Az edzés egy bemelegítő mozgássorral indul. Nem csak az ízületek átmozgatása és a pulzusszám megemelése a cél. A mozdulatok egyre nehezednek, és már itt helyet kapnak különböző stabilitást, egyensúlyérzéket és koordinációt segítő gyakorlatok. A stabilitás javításával párhuzamosan jelentősen javulhat a tartásunk, az egyensúly és a koordináció fejlesztésével pedig egyre jobb mozgásminőségre tehetünk szert.
E blokkban történik az óra hátralévő részében használatos gyakorlatok betanulása. Erre nagy figyelmet szentelnek az oktatók, hiszen kardinális jelentőségű a mozdulatok helyes és biztonságos elsajátítása, így ugyanis kiküszöbölhetőek az esetleges sérülések.
Minden órán három gyakorlatot kell megtanulni. Ezek mindegyike több ízületet megdolgozó, összetett mozdulat (pl. fekvőtámasz, kitörések, guggolások stb.). Ezeket az egyes résztvevők szintjének megfelelően három különböző nehézségi fokozaton tanulják be.
Példának okáért vegyük a fekvőtámaszt! Az edzetlenebbek ezt térden végzik, a gyakorlat „női fekvőtámasz” néven terjedt el. Az erősebbek hagyományos fekvőtámaszt végeznek, míg a legjobb kondival rendelkezők a normál fekvőtámaszt dinamikus vagy egyensúlyi elemekkel egészítik ki.
Ezt követően egy ízületi mobilizációs szakasz jön. Szerencsére egyre elterjedtebb ez a blokk, egyre több mozgásformában találkozhatunk vele. Célja, hogy a beszűkült mozdulatok terjedelmét egy optimális szintre hozza, jelentősen hozzájárulva mindennapi életminőségünk kellemesebbé tételéhez. Gyakorlásával mélyebbre tudunk guggolni, és idővel le is tudunk hajolni, hogy bekössük a cipőnket.
Ne gondoljuk, hogy a gyakorlatok betanulása sétagalopp, ez igenis megterhelő tud lenni, főleg, ha precízen figyelünk a megfelelő végrehajtásra. Végül az edző elismétli a megtanult feladatokat, és segít kiválasztani a szintünknek megfelelő gyakorlatot. Ez a bevezetés kiemelt jelentőségű, erre időt kell szánni, mert ez alapozza meg a későbbieket. Ez az elengedhetetlen szakasz hozzávetőlegesen félórát vesz igénybe.