Mit szólnál, ha azt mondanám, hogy megalkottam a mindenki számára tökéletes edzésprogramot? Ami nem más, mint egy 10 x 10 fekvőtámaszból és swingből álló köredzés, sok pihenővel. Ez a program pedig mindent lefed, furmányos módon a robbanékonyságod, a kardiód és maximális erőd is fejlődni fog. A minimális változóit ráadásul dobókockával fogod meghatározni. Azt, hogy aznap fogsz-e edzeni, pénzfeldobással döntöd majd el. Mit szólnál? Kiröhögnél. Mindezt a legszigorúbb tudományos talajon tálalják nekünk.

De milyen a könyv? Röviden: öncélúan unalmas. Céltévesztés. De van benne csavar és van benne érdekesség. Még ha nem is tartalmában, inkább a retorikában, a szerző beállítottságában, nagyon haladók számára pedig a kutatási anyagban, bár ember legyen a talpán, aki nem alszik el a könyv gerincét képező 100 oldal olvasása közben.

 

Stílus

 

Megszokott tőlem, hogy a retorikáról is írok, amikor könyvkritikát teszek közzé. Az írás nem Pavel erőssége. Körkörösen keveri a kását. Van olyan műve, ahol a könyve tárgyát képező egészen elképesztően jó edzésterv konkrétumait összerakni komoly intellektuális teljesítmény, holott épp az lenne a könyv célja, hogy azt az olvasók elé tárja. Pedig ott még nem nehezíti a megértést a tudományoskodás, amivel kapcsolatban nem tiszta, hogy voltaképpen kinek is szól. De előre szaladtam.

Bár Pavel senkit se kíván motiválni, a mű alapja egy Jack Londonhoz méltó analógia. A nagyragadozó eszménye. Felrémlik a távolban egy oroszlános motivációs kép egy motivációs idézettel. Ez az ellentét az egész könyvön végigvonul. Tudományos mélyfúrásokat tarkítanak olyan megjegyzések, mint:

„a sebezhetetlenség tiszta nyugalma”.

„Érdemeld ki a leopárdfoltjaidat.”

„A zene a szünetekben rejlik.”

„Talán ez magyarázatul szolgál arra, hogy a szamurájok miként lehettek egyaránt jártasak a háborúzásban és a költészetben is.”

„Tudtad, hogy a leopárdok is épp úgy dorombolnak, mint a házimacskák?”

„Lényegtelen, mennyire érzed magad kipihentnek. Az érzéseid itt nem számítanak.”

„Még több biokémia következik. Élvezd a fájdalmat.”

„Masszív tudományos ismeretek fognak innentől következni. Habár igyekszem konyhanyelven elmagyarázni a módszer mélyén rejlő őrületet, tisztában vagyok vele, hogy az ilyen olvasmányok sokaknak megfekszik a gyomrát. Ha te is közéjük tartozol, akkor ugord át a fél könyvet, és lapozz egyből a IV. részhez: Kellemes vadászatot! Te kis puhány.

Óvoda. Nem tudom, melyik az a réteg, akinek szüksége van erre. De erről kicsit később.

A cím is érdemel néhány keresetlen szót. Egy bibliai idézet angol félrefordításán alapul. A gyors és a halott (The Quick and the Dead). Az edzés megközelítéséről szól. A magyar cím most is teljes képzavar, mint azt megszokhattuk.

 

Mi a cél?

 

A cél korrekt. Egy haladó, de minimalista edzésprogram létrehozása, mely több képességet is fejleszt, ám a robbanékonyság fókuszán keresztül. És most jön a lényeg, mindezt úgy, hogy közben minimalizáljuk az atléta kimerültségét és az izomlázat. E mellett elegendő ideje és energiája legyen egyéb elfoglaltságokra, az életre.

Ez üdvös cél. Pavel hangsúlyozza, hogy tonnányi tanulmány támasztja alá, hogy heti 2 edzés is bőven elegendő az erőfejlesztés és izomtömeg-növelés érdekében. Ezzel szívemből szól. Nagyon kedvelem a rövidített, minimalista edzésprogramokat.

 

Ki az ellenség?

 

A kettlebell és a rendszer népszerűsítésének hajnalán is kellett egy ellenség, amivel szemben pozicionálni lehet az alapelveket. Mivel a testépítés az izomtömeg létrehozásában verhetetlen, a kettlebell nem tudott e téren labdába rúgni vagy nagyobbat ígérni. Így az erőt hangsúlyozták és valóban van egy erőélmény az eszköz használata közben, legalábbis az elején (ennek megfelelően a kettlebellesek nem izmosak, inkább atletikusak). Homályos, misztikus, ismeretlen orosz szerzők erőfejlesztési elveit kaptuk a fejlődés receptjeként. Aztán hozzácsapták a swinget, ami a kettlebellt zsírégető géppé változtatta. Innen indult az eszköz diadalútja. A kettlebellt magam is szeretem, használom, használjuk az OldSchool edzéseken. Számomra nincs misztikuma és a Szovjet romantikára is immúnis vagyok. A szememben a füles golyó egy egykezes súlyzó, amit számos cél érdekében tudunk felhasználni, legyen az erőfejlesztés, izomtömeg-növelés, robbanékonyság vagy éppen zsírégetés.

Itt most a HIIT lett az aktuális ellenség. High Intensity Interval Training. Képzelhetjük, micsoda népszerűségnek örvendhet Amerikában.

Pavel sikerreceptje

 

Ismerős, mert már többször elsütötte. És működik. Most is.

• Végy két gyakorlatot, többet ne, mert úgyse menne át és csak összezavarná a pártot!
• Mondd, hogy ez az ultraminimalista program tökéletes, mindenkinek jó és mindent lefed.
• Egy A4-es oldal tetején határozz meg néhány alapelved, de ne bonyolítsd!
• Az oldal aljára vésd fel az edzéstervet.
• Írj hozzá 50 oldal nem motiváló de motiváló rizsát, fűszerezd 50 oldal Szovjet romantikával és adj hozzá képeket.

Lássunk példákat:

Erőt, egészséget! – Felhúzás és oldalsó nyomás.

The Russian Kettlebell Challenge – Szakítás és döntött nyomás.

Kezdd el a kettlebellt! – Szakítás és katonai nyomás.

Kezdd el a kettlebellt! – Swing és török felállás.

Egyszerű és ördögi – Swing és török felállás.

Gyors és gyilkos – Swing és fekvőtámasz (vagy más gyakorlatok).

 

Na ezzel már van bajom. Pavel szerint túlértékelt a kiegyensúlyozott edzésprogram. Szerintem nem. Úgy gondolom, a minimumok minimuma három gyakorlattal elérhető. Egy nyomás, egy húzás és egy alsótest. Ezt az RKC jelenlegi vezetése is osztja (Pavel ugyebár kivált az RKC-ből és megalapította az SFG-t), Max Shank sokat írt erről, egyetértek vele. Mert a józan ész is ezt mondja.

Pavel szerint a 3. gyakorlat „kapudrog”, mely megnyitja az utat az összevissza edzés előtt. Úgy vélem, korrekt megközelítés, ha a fundamentális emberi mozgásminták mindegyikét ápoljuk. Így működik egy kiegyensúlyozott edzésprogram.

Sok értelmes embertől hallom, hogy a Pavel-féle könyvek néhány oldalban összefoglalhatóak, a többi ömlengés vagy motivációs ötletbörze, vodkával és uborkával. Azt hiszem, a többség pont ezt kedveli Pavelben és egy bizonyos szintig mindez szórakoztató is.

Üdítő kivétel A testépítésen túl c. könyve, ami bárkinek kincsesbánya lehet, roskadásig töltve edzésprogramokkal, gyakorlatokkal, módszerekkel, működőképes tippekkel és trükkökkel, amiket azonnal használhatunk. Részemről szívesen üdvözölnék olyan könyveket tőle, amik ezen a vonalon haladnak tovább.

Kedves és egyedi lókötő ő, különleges jelenség a maga szőrös mellkasával és akcentusával, amit leír, az pedig általában megáll. Tisztelem őt, amiért ilyen kivételes üzletember. Azt is megértem, miért volt ideális frontember a Dragondoor számára. Láttunk már hasonlót, annak idején, amikor egy akcentusos osztrák fiatalember, egy fehér óriás jelent meg a testedzés színpadján, ugyancsak a lehetőségek földjén…

 

Ki a szerző?

 

Pavel e könyvben határpozíciót foglal el. A fenti kettősség is erről szól, az apró bizonytalanságok is. Pavel visszahúzódott a mozgalom éléről, elefántcsont páholyába. Afféle szürke eminenciássá lett, többé már nem közéleti személyiség. Szintet lépett, többé már nem sztáredző, hanem tudós. Ez részint érthető, másfelől pedig a szükség szülte.

Az amerikai célpiac számára a szerző megelőző könyveinek hivatkozásai rendkívül egzotikusak voltak. Pavel orosz sporttudósokkal vagdalkozott, akik megmondták a tutit. Számos kritika érte, az SFG irányzatán belül is, hogy a hivatkozott tanulmányok ismeretlenek, elérhetetlenek, vagy az általa citált szerzők nem is léteznek, fiktív alakok. Így könnyű gurítani, de azért ezt nem feltételezem. Lehet, hogy kéziratokra utal, a fiók mélyén porosodó, publikálatlan gyöngyszemekre. Nem fogjuk megtudni.

Tehát ez egy egészen új pozíció Pavelnek, részben ennek tudható be a fent említett diszkrepancia. Nagyon vaskos hivatkozásrendszerrel találkozunk, alapos munka, a szerző igazán kitett magáért. A kutatások izgalmasak, a nézőpont is egyedi. Ha van türelmünk feldolgozni a tartalmat, még perverz gyönyörűség is rejlik benne. Ugyebár az edzős könyv se regény. Amit elolvasunk, érdekes, elsütjük az olvasottakat párszor, aztán jól elfelejtjük, mi volt benne. A tudást fel kell dolgozni, rendszerezni kell. Igen, ez munka.

A fentiekből adódik a kérdés, hogy kinek szól ez a könyv?

 

Kinek írja a könyvet?

 

Erre gondoltam céltévesztés alatt. A rendszer rajongóinak biztosan nem kell ilyen hivatkozásrendszer és ilyen tömény tudományoskodás. Szokatlan is Paveltől, érezhetően számára is szokatlan ez a pódium. Pavelt azért szeretjük, mert – még ha olykor körmönfont és nehezen kibogozható módon is – de megmondja a tutit. És amit elmond, az általában működik is. Még azt is elnézzük neki ezért, ha Szovjet romantikázik egy sort közben, megmosolyogjuk és azzal nyugtatjuk magunkat, hogy amerikai célközönségnek ír, nem bennünket néz hülyének és nem bennünket kezel le.

Egy könyvnek erénye, ha érthető. Tisztelet az olvasó felé. Megjegyzem, sok más forrásnál kifejezetten az a szerző célja, hogy érthetetlen legyen. Ha hülyének érzed magad, miközben olvasod, akkor ő csak egy félisteni lény lehet, szuper okos író. Ilyenkor nem biztos ám, hogy ő mélységeiben érti mindazt, amiről ír. Marketing… Nem állítom, hogy ez Pavelnél is így lenne, de találunk rá példát. Azt hiszem, a kivételes 1% számára érthető itt a tudományos okfejtés és még kevesebbek számára élvezhető is. A szakmának szól. Nem az átlag edzőnek. Nem is az átlagembernek, aki szeret edzeni. A Pavel-rajongóknak, akik megvásárolják a könyvet jó lett volna a szokásos „megmondás” is.

 

Működik ez?

 

Az előzőek alapján talán nem meglepő, ha azt mondom, Pavel ebben a helyzetben nem engedheti meg magának, hogy ne működjék, amit leír. Nagyon nem is lehet mellé lőni. A fekvőtámasz működik és mindig is működni fog. A swing, különösen a robbanékonyság tekintetében ugyancsak működik. A szerző biztosra ment.

Kinek ajánlom? Könyv mindenkinek és senkinek. Talán. Ha kipróbálnád, a programot, próbáld ki. Így bővül az adatbázis. Ha unalmas a könyv, lapozz a könyv végén a 6 oldalas összefoglalóhoz, ott van minden, amit tudnod kell. Az mondjuk nem árt, ha hozzácsapsz minden héten pár kemény sorozat húzódzkodást és guggolást, ha nem akarsz egydimenziósan edzeni.